Idén, április 26-án, újra megismerkedhettünk Vámos
Miklós regényével, a New York – Budapest metróval. A kötet az Európa Könyvkiadó
gondozásában jelent meg ismét, amelyet a XXI. Budapesti Nemzetközi
könyvfesztiválon mutattak be a nagyközönségnek. Sokaknak már ismerős lehet a
cím, hiszen húsz évvel ezelőtt is találkozhattak vele, most azonban az új
generáció is kezébe veheti a sikeres dráma (Égszakadás-földindulás) és
forgatókönyvíró (Ámbár tanár úr) kötetét, amelyet akkor vetett papírra, mikor
visszatért Amerikából, a rendszerváltás után. Vámos Miklóst könyvéről, valamint arról kérdeztem, miként látja a hazai könyvpiacot.
Idén a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
alkalmából, újra megjelent a New York – Budapest metró című könyve. Húsz év
távlatából tekintve mennyit változott a regény? Kellett módosításokat végezni a
szövegen?
Tulajdonképpen nem.
Amennyit mégis javítottam, annyit bármely szövegen tudnék, ha a szemem elé
kerül. Nagyjából a rendszerváltozás tájára alakultak véglegesre a stiláris,
szerkesztésbeli és egyéb forma-kérdésbeli elveim, s lényegében ez a regény volt
az első, ami már ezeknek megfelelően készült. Azt is mondhatnám, hogy akkoriban
kezdődött a kék (kb. korszerű) korszakom.
Az eltel két évtized alatt sok minden
megváltozott, sőt fejlődésnek indult. Ilyen például az a kínai „villámvasút”,
amit ön is megemlített. Elmondhatjuk, hogy a New York – Budapest metró, habár
részben fikció, mégis valóságmaggal ragaszkodik a jelenhez, aktuálisabb lett?
Azt hiszem, a jó könyvek
nem aktuálisak, de annak érezzük őket. Az eddigi olvasói visszajelzések szerint
ez a könyv ebből a szempontból rendben van. Tartottam tőle, hogy a mai
húsz-harminc évesek már kevésbé tudják beleélni magukat, hogy milyen volt
valakinek kiköltöznie a szocializmusból a konvertibilis valutaövezetbe, sőt
mindjárt a tengeren túlra, de tévedtem.
Ha tehetné és visszautazna az időben, máshogy írná
meg a könyvét? Van olyan fejezet, amit kiegészítene, vagy maradna minden az
eredeti változatában?
Nem hiszem, hogy ez
érvényes kérdés. Ha visszautaznék, akkor ugyanaz volnék, aki akkor voltam, és
akkor így tudtam ezt megírni. Ha a mai eszemmel kerülnék oda vissza, akkor
viszont nem másképp írnám meg, hanem kifejezetten egy másik regényt írnék –
gondolom. Ellenpróba ugye nem lehetséges.
1993-ban még újdonságnak számított a könyve.
Frissen ropogósan gördült ki a nyomdából. Mit gondol, képes ma elérni ezt a
hatást?
Őszintén remélem. Egy
újszülöttnek minden vicc új, és az új olvasó újszülöttnek számít.
Minden korszaknak megvannak az előnyei és hátrányai.
Régen még nem igazán beszélhettünk internetről, legalább is abban a minőségben
nem, mint manapság. Lassan elérünk arra a pontra, amikor mindent a világháló
fog meghatározni és kevesebb teret kapnak majd a nyomtatott könyvek. Elgondolkodott
azon, hogy a könyveit elektronikus formában is megjelentesse?
Ez előbb-utóbb
megtörténik, Magyarországon is, ahogyan a külföldi kiadóim már árulják az
e-book változatot. De nem rajtam múlik, hanem a magyar kiadóm (Európa)
döntésén.
Az előző kérdésnél maradva, hogy látja a mai
könyvpiacot?
Nekem nincs panaszom, de
látom, hogy sokaknak van és lehet.
A 85. Ünnepi Könyvhéten számíthatunk öntől
valamire?
A New York–Budapest Metró
új kiadása a könyvfesztiválra jelent meg, bő egy hónapja. Nem volna értelme a
Könyvhétre is kiadni valamit. Ettől függetlenül, én most egy nagy fába vágtam a
fejszém, több év múlva lesz eredmény. Ha minden úgy alakul, ahogyan tervezem,
kétezer év története mondódik el, és ezzel a címmel: HATTYÚK DALA.
Fotók: Európa Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése