Trópusi Zeppelin hangár

Hogyan hasznosítható egy 360 méter hosszú és 210 méter széles zeppelin hangár, ha nincsen léghajó? A Tropical Islands Resort – ahogy a nevéből is sejthető – egy mesterségesen kialakított trópusi szigetet ültetett a gigantikus csarnokba. Az átépítés 2002-ben kezdődött, amikor a vállalat felvásárolta az addigra csődbe ment zeppelin gyártó céget. A munkálatok során 30000 fát, bokrot és virágot ültettek el, hogy tökéletesen visszaadják a fülledt, ugyanakkor pezsdítő tengerparti hangulatot. A Berlintől 60 km-re található Krausnick város lehetőséget ad az embereknek, hogy Európában is úgy érezzék, mintha az egyenlítő mentén lennének. A trópusi luxus hangárban 200 méter hosszú „tengerparton” napozhatnak a látogatók, hiszen a tetőszerkezet nagy része üvegből készült így a napfény akadálymentesen szűrődik be, az éjszakai órákban pedig mesterséges fények gondoskodnak a „napsütésről”. A „turista paradicsom” az év minden napján 24 órában várja a vendégeit. 

 

Nyáron történt...

Joyce Maynard regénye a Nyárutó, tavaly jelent meg nálunk, az Alexandra Kiadó gondozásában. Az írónő könyve 2009-ben indította el hódító hadjáratát Amerikában, amiből rövid időn belül (mindössze alig négy év elteltével) filmadaptációt is készítettek. A direktori székben Jason Reitman foglalhatott helyet, míg a regény három főszereplőjét Kate Winslet (Adele), Josh Brolin (Frank), valamint Tobey Maguire és Gattlin Griffith (id./ifj. Henry Wheeler) alakíthatta.

Nem lehet könnyű az élet egy olyan srácnak, mint Henry Wheeler. Apja elhagyta őket, az anyja Adele depresszióval küszködik és meglehetőssen tart az emberektől, és maga Henry sem mondható tehetségesnek. Teljesen hidegen hagyja a baseball és egyéb tevékenységek, amiket a szabadban lehetne végezni. Ő inkább a tévé előtt ül, tesped, jobb esetben olvas. Így telik el a nyári szünet Wheeleréknél, mígnem a vakáció utolsó napjaiban felbukkan egy rejtélyes férfi, aki gyökeresen megváltoztatja a család életét. Franket nagyerőkkel keresi a rendőrség, amikor találkozik Henryvel és anyjával. Rövid szóváltásuk után Adele úgy dönt, segít a férfinak és menedéket ad neki saját otthonukban. Később a nő és a szökött rab között kialakul a vonzalom és egymásba szeretnek, a fiú pedig példaképre és egyben pótapára talál a hozzájuk „költözött” Frankben. A furcsa „idilli” napok azonban nem tartanak sokáig. A felnőttek azt tervezik, hogy Kanadába szöknek, aminek Henry kevésbé örül, sőt tart a „költözéstől” hiszen már máshogy tekint a világra és nem akar elmenni. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy létezik-e Happy End ebben a csavaros történetben?

A regényt Henry narrációjában olvashatjuk végig. Érdekes, hogy az időközben felnőtt, a korai harmincas éveinek elején járó Henry úgy meséli el nekünk a történéseket, ahogy ő azt kamaszkorában még gyerekszemmel tapasztalta. Ezáltal egy kettős képet kaphatunk a főszereplőről; egyrészt a felnőtt fiatalember személyiségét ismerhetjük meg, másrészt viszont egy kiskamasz beszámolóját „hallhatjuk” egy izgalmakkal teli nyárvégi „kalandról”. A könyv teljes terjedelmében egy személyiségfejlődésbe enged betekinteni. A kötet műfaját tekintve egy erős lélektani dráma egyenesen az élvonalból.         

Beleolvasok

Filmelőzetes

Testvérek

Az embereket évezredek óta érdekli az ikerpárokat körbevevő misztikum. Mondák, legendák, sőt valós, embertelen kísérletek is születtek már velük kapcsolatban. Az egypetéjű testvérpárok többek között nem csak testi jegyeikben hasonlítanak egymásra, hanem egy megfoghatatlan lelki kapcsolat is összetartja őket, ami nagyban befolyásolja a két fél egymáshoz való ragaszkodását.

Saskia Sarginson számára minden családi tényező adott volt ahhoz, hogy ikrekről írjon, hiszen azon kevés emberek közé tartozik, akiknek egypetéjű gyermekei születtek. Noha Sarginson nem a saját lányairól írt, mégis élő példaként tekintett rájuk a könyv „megszületése” közben.

Ikrek...

A történet főszereplőinek élete tragikusan alakult. Felnőttként eltávolodtak egymástól, és amíg az egyik ikerlány Isolte nagykanállal habzsolja a londoni divatéletet, addig testvére Viola szinte élőhalottként vegetál, és táplálkozási zavarokkal küzd. Az Ikrek leginkább egy olyan regény, amiben a főszereplők legfontosabb kérdései a múltban gyökereznek. Mind két lány a válaszokat keresi, de a gyermekkorban átélt traumák mindig közbeszólnak. A cselekményt egy erős krimibe illő szál is bonyolítja, ami végig követi a testvérek felnőtté válásának egyes szakaszait.

A karakterek élénkek, ám helyenként szélsőségesnek és sablonosnak tűnhetnek, mégis „életszagúak”. A fordulatokkal és pörgős cselekményekkel meghintett regény nem is igazán az ikrek közötti félresiklott kapocsról szól, sokkal inkább annak negatív körülményeiről, hiszen a testvérek idejekorán eltávolodnak egymástól és teljesen más életstílusban folytatják életüket. A regény jól rávilágít arra, hogy a kamaszkori tapasztalatok mennyire kihatnak a felnőtt későbbi személyiségére,döntéseire. Ezen túl jelen van egy érzelmekkel teli szerelmi szál és maga a bűntett is, ami szó szerint sebhelyként forr az ikrek arcára, mégis a regény fő irányvonala az emberi lélek törékenységének és tűréshatárának elemezgetése. Az olvasó helyenként megáll a sorok közt és magába mélyed, így bátran kijelenthetjük, hogy az Ikrek egy igazi lélektani dráma.