Zdzislaw Beksinski lengyel festő, fotóművész és szobrász,
2005-ben, hetvenöt éves korában gyilkosság áldozata lett. Élete mindig is a
tragédiák jegyében telt, így ez meghatározó témája lett művészetének is. A
második világháborút megélt akkor még fiatalember, Sanokban született
Dél-Lengyelországban, ahonnan 1955-ben Krakkóba költözött. Építészetet tanult,
de igazán soha nem szerette a szakmáját. Igénye a művészetekre, azonban
megmaradt. Festészete, maradandó nyomot hagyott a világban. Aki megtekinti képeit,
egy szenvedéssel teli ember tükörképét láthatja. Munkásságának mondanivalóját leginkább az absztrakt és a szürrealizmus fejezi ki. Főként, olajfestéket használt, és minden esetben az általa
készített fatáblákra festett. Képei 1972-ben Budapestre is eljutottak egy
gyűjteményes kiállítás keretében. Élete során, munkái eljutottak Kölnbe, Firenzébe és Párizsba
is. Ahhoz, hogy átérezzük Zdzislaw Beksinski tragédiáját, elég megpillantanunk, az alábbi képeket. A halál ilyen formában való megelevenítése a "festővásznon", elgondolkodásra készteti az embert. Tárjuk hát fel a Bizarr Birodalom legnagyobb képviselőjének munkáit.
„Hogy a festés kényszere meddig s miféle utakon hajt, miként minden
egyéb késztetés esetében, megválaszolhatatlan. Ha éhes vagy, eszel –
mert éhes vagy, és nem azért, mert a táplálék hiánya káros lehet az
egészségedre. Éppen így van ez a festéssel is. Minden nemű értelmezési
kísérlet szószaporításhoz vezetne, az indoklásnak pedig nincs fölötte
hatalma, és csak utólag adódik hozzá. Természetesen, miként azt már
számtalanszor elmondtam, nem szükségszerű, hogy fessek – ha megtanultam
volna a módját, komponálhatnék zenét vagy forgathatnék filmeket is.”
(„Rábukkanni a szívben és a szemhéjak alatt” – beszélgetés Henryk Brzozowskival)
Zsille Gábor fordítása .
Beksinskit csak életének vége felé kezdték el díjazni. Lengyelországban mára már egy múzeumot is elneveztek róla, és képei átlépték Európa határait, és még az amerikai Nevada államban is megtalálható a híres "Beksinski kereszt", amit a lengyel zseni emlékére emeltek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése