A Frank Miller által
megalkotott Sin City képregény sorozat köteteiből, 2005-ben készítettek nagyszabású,
és azóta is sokak által kedvelt filmet. Frank Miller mellett, Robert Rodrigez
és Quentin Tarantino is beleülhetett a rendezői székbe.
Mennyire számított ez kaotikusnak? Semennyire. Három olyan
emberről beszélünk, akik külön-külön is a szakma legjobbjai. A Sin City
vizuális világa a képregényben, és ezáltal a filmben is hamisítatlan noir, némi
alapszínkerettel megspékelve.
Ebben az alternatív világban bárkiből lehet hős, legyen az
brutális barbár, az utcalányokkal szövetkezett szépfiú, vagy a korrupciótól
bűzlő yard egyetlen becsületes tagja. Mellettük nincs hiány rosszakarókból sem.
A misztikus város, uralkodó klánja a Roark család, a maffia által életre
keltett bűnbandák, mind a hősök megfékezésére szolgálnak. Sok esetben elég egy
elejtett szó, hogy életre keljen a lángoló harag, és már kezdődjön is a
mészárlás.
Marv az első kötet főszereplője, azért kezd
bosszúhadjáratba, hogy kiderítse egy utcalány halálának körülményeit. Egy
felejthetetlen éjszaka után arra ébred, hogy a lány holtan fekszik mellette,
a zsaruk pedig máris a nyomában vannak.
Valaki feldobta őt. De ki? Egyet tudunk, hogy ártatlan.
A folytatást illetően, amit a filmben látunk, egyelőre ki
kell hagyjam a sorozat második kötetét, és át kell ugranom a harmadikra.
Ezáltal kicsit felbolydul a koncepció, de mivel nem összefüggő történetekből
áll a filmalkotás, ezért nem megy a történetkifejtés kárára.
Dwight McCarthy története akkor kerül előtérbe, amikor egy
korrupt zsaru, Jackie-Boy, Óvárosba indul haverjaival, hogy könnyű prédát
szerezhessenek maguknak . Már most tudni illik, hogy Óváros utcái az
örömlányoké, akik bármit megtehetnek saját portájukon. Még a rendőrök sem szólnak
bele az ottani dolgokba, a maffiát meg egyenes eltávolították az utcákról. De
meddig tart ki ez a törékeny „béke”?
Jackie-Boy halálának híre eljut a maffiához, akiken elsődleges célja,
hogy uralmuk alá hajtsák a lányokat. Elindul a hajsza az idővel, és persze
Jackie-Boy megmaradt fejecskéje után, amit a megrendelő már nagyon-nagyon vár…
A harmadik és egyben utolsó kötet, amit a film feldolgoz,
John Hartigan elkeseredett küzdelméről szól. Az egyetlen becsületes kopó a
Yardon, két tűz közé keveredik. Egy Nancy nevű lányt akar megmenteni, akit
történetesen a Roark család egyik „büszke” tagja tart fogságban. Nem vezet
jóhoz, ha összetűzésbe keveredik az ember bármelyik Roarkkal, ezért is
kiszámítható, hogy mi fog történni. Miután Hartigant jóformán szitává lőtték,
és korházi kezelésekkel életben tartották, máris a törvény másik oldaláról
ismerheti meg a börtöncella kényelmeit. Nyolc év raboskodás után, amit
ártatlanul ítéltek neki, kénytelen bevallani az ellen felhozott vádakat, hogy
kiengedjék. Hartigan is, mint az előtte szereplő két férfi, szintén a
válaszokat keresi, és megmozgat minden követ, hogy meg is találja azokat…
Tegyük fel, hogy tényleg igazak a vádak az emberrel szemben,
de a törvény akkor sem teheti meg, hogy egy gyilkost szabadlábra helyezzen. Ez
is mutatja, hogy a Sin City világa két-három méterrel elrugaszkodott a
talajtól.
Frank Miller fantasztikus képet varázsol elénk a
képregényeiben, és abszolút korszakalkotót mutatott be a világnak. Sok
mindennel ment szembe munkája során, nem kevés cenzúra és kritika érte műveit,
ennek ellenére itt van, és terjeszkedik. Érdemes feleleveníteni, az emlékeinket
és leülni a film elé még egyszer, vagy végiglapozni a képregényeket. Mindig
találhatunk olyat, amit korábban nem vettünk észre. A „vizuális irományok”
közötti átfedések a filmben nem láthatóak, ezért érdemes beszerezni azokat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése